Echinacea - az erős immunrendszerért

Sokan csodaszernek és az egyik legerősebb gyógynövénynek tartják. Az echinacea (kasvirág) a fészkesvirágúak családjába tartozik, ahová sok más ismert gyógynövény is (pl: kamilla, árnika, körömvirág, gyermekláncfű, máriatövis, martilapu). Észak-Amerikában őshonos és hét fajtáját ismerjük. Ebből kettő az, melyeknek erős gyógyító hatást tulajdonítanak: a keskenylevelű kasvirágnak (Echinacea angustifolia) és a bíborlevelű kasvirágnak (Echinacea purpurea).

Az észak-amerikai indiánok ezer évek óta használják a kasvirágot (valószínűsíthetően inkább csak a keskenylevelűt) a legkülönfélébb betegségek kezelésére: kígyómarásra, rovarcsípésre, mérgezések ellen, szembetegségek kezelésére, sebekre és fertőzések ellen, égési fájdalom csillapítására, fogfájásra, gyomorfájásra, mirigyduzzanatokra (pl. mumpsz), görcsök és epilepszia ellen. Általános felhasználása tehát a gyógyulás elősegítése, a fájdalom csillapítása és a fertőző betegségek ellenszere volt már náluk is.

Az 1845-ben az akkori orvostudomány módszere elleni tiltakozásként indult eklektikus orvostudományi mozgalom témánk szempontjából nagy jelentőségű, mert az eklektikus orvosok előszeretettel használtak gyógynövényeket és az egyik kedvencük éppen a kasvirág volt (néhány kezdeti próbálkozástól eltekintve kizárólag a keskenylevelű kasvirágot használták). Esetleírásaikat, diagnózisaikat és gyógymódjaikat minden esetben dokumentálták, így a mozgalom 80 éves története során több tízezer (!) esetet örökítettek meg, ahol kasvirágot alkalmaztak sikerrel. Tekintettel arra, hogy a mai napig a sok állatkísérlet mellett, alig néhány emberen végzett kísérlet zajlott a kasvirágok gyógyhatását illetően, ezek az esetleírások felbecsülhetetlen kincset jelentenek a gyógynövényes gyógyítás tanulmányozásához.

Az eklektikusok is nagyon sokféle betegséget gyógyítottak a keskenylevelű kasvirággal, sok esetben halálos betegségből mentve meg pácienseiket ennek a növénynek a segítségével.
Álljon itt egy rövid összefoglaló abból, hogy mi mindenre használták ők a kasvirágot:
1. Szegényes immunrendszerműködés:
- segít a fertőzések legyőzésében és gyorsítja a felépülést.
2. baktériumos fertőzés:
- a baktériumos fertőzések minden fajtája: diftéria, orbánc, skarlát, tífuszos tüdőgyulladás, tuberkolózis,
- a baktériumos fertőzés tüneteit csökkenti (láz, szövetpusztulás)
- megelőzésként
3. vírusos fertőzések:
- megelőzés (járvány idején, vagy pl. veszett kutya harapása esetén)
- vírusos fertőzések másodlagos betegségeinek megelőzése (pl. tüdőgyulladás influenza után)
4. sebek – fertőzéstől való védelem és gyorsabb gyógyulás
5. Immunrendszer:
- felerősíti az immunrendszert
- autoimmun bőrbetegségek ellen (ekcéma, csalánkiütés)
- baktériumos fertőzésből származó autoimmun betegségek (pl. tüszősmandula-gyulladásból származó reuma)
- pajzsmirigy - túlműködés
6. Mérgezések:
- csípések, kígyómarás
- közvetlen mérgezés
7. Gombás fertőzések
8. Gyulladásgátlás

Általában elmondható, hogy a kasvirág igen nagy mértékben felerősíti az immunrendszert. Egyrészről úgy, hogy növeli a fehérvérsejtek számát, másrészről úgy, hogy a fehérvérsejtek „agresszívabbak” lesznek (erősödik a fagocitózis: nő a bekebelezési képességük), vagyis hatékonyabban veszik fel a harcot a szervezetet támadó vírusok, baktériumok, gombák ellen.

Javaslom, hogy megelőzésként olyan időszakban, amikor a szervezet sérülékenyebb lehet, tartsanak egy kis kasvirág kúrát: ha járvány van, ha fertőző beteget látogatnak meg, a hideg idő beköszöntekor, tavasz elején a vitaminhiányos időszakban, erős stressz idején, sok munka és kevés alvás idején, megfázás esetén, műtét előtt, vírusos betegségekből való lábadozáskor. A keskenylevelű kasvirágtinktúra olyan erőteljes, hogy az olyan megfázásos – vírusos betegségek esetében, amikor egyébként ágynak dőlnénk, enyhébb tünetekkel végezni tudjuk napi teendőinket (ekkor is javasolt azonban a pihenés). Ha a betegség már elkapott minket, a kasvirág felgyorsítja a betegség lefolyását (ha nagy dózisban szedjük), a máskor napokig, hetekig eltartó gyógyulást a felére képes csökkenteni.

Ennek a gyógynövénynek elsősorban a gyökerét használják, bár már vannak olyan kutatási eredmények is, amik azt mutatják, hogy a levelében is vannak hatóanyagok, pl gyulladáscsökkentők. Az E. angustifoliában a vizsgálatok az alábbiakban felsorolt alkotóanyag-csoportokat találták. Nagy vonalakban, a teljesség igénye nélkül, ezek a következők:
- koffeinsav származékok: baktériumölő, gombaölő, gyulladáscsökkentő; cinarin: májserkentő, májvédő, koleszterinszint csökkentő,
- flavonoidok: csökkentik a hajszálerek sérülékenységét, lekötik a szabad gyököket, gyulladáscsökkentők, görcsoldók, rákmegelőzők,
- esszenciális olajok: baktérium-, vírus-, gomba-, mikrobaölők,
- poliacetilének: általános antibiotikus hatásúak (megölik a mikrobákat) – a hosszú tárolás alatt lebomlanak, ez is indokolja, hogy a tinktúrát friss gyökérből kell készíteni!
- alkilamidok (ettől van jellegzetes íze és ettől kelt olyan furcsa érzést a szájban – ez egy ellenőrzési pont is a felhasználónak: ha nincs ez a furcsa bizsergető íz, akkor az a termék vagy egyáltalán nem vagy nem elég kasvirág kivonatot tartalmaz!): növelik a fagocitózist,
- poliszacharidok: immunrendszerserkentők és gyulladáscsökkentők.

A legjobb hatást a friss gyökér elrágása jelentené, de mivel ez nem igazán elérhető, az alkoholos kivonatokat javaslom. Akut megbetegedésnél nagy dózisban vegyük be (1:1-es tinktúrából napi 3-5 ml, 1:5-ös tinktúrából napi 15-20 ml), krónikus betegségeknél rendszeresen, kissebb adagokban.

Ha gondolod, hogy jó volt gyógynövények cikkem, akkor nézd meg a többit is.

Képek






Oldalak

    Gyakori keresés

    Új keresés

    Képek






    Oldalak

      Gyakori keresés

      Új keresés